Kerekegyháza az Alföld szívében, Bács-Kiskun megye északnyugati részén, a Duna-Tisza közi Homokhátságon fekszik, Kecskeméttől 19 km-re. A város az 52-es út felől, valamint az M5 autópálya –Lajosmizse felől is megközelíthető.
1998-as régészeti feltárások igazolják, hogy Kerekegyháza jelenlegi helye környékén már az Árpád-korban, tehát a XI. századtól kezdve éltek emberek. Az ásatások helyszínén a kerekegyházi önkormányzat 2012-ben egy-egy kettőskeresztet állíttatott, megőrizve ezeknek a leleteknek a történelmi jelentőségét. Eszerint több középkori település és templom is létezett a mai Kerekegyháza határában: Tormos (vagy talán Tormás) puszta, Hercegegyház, ill. a harmadik helyszínen egy ovális alakú templom maradványait találták, amiről Kerekegyháza a nevét kaphatta. Az első írásos dokumentumok 1323-ból származnak. Az itt élő emberek ősei a régmúlt időben pásztorkodással, földműveléssel, halászattal foglalkoztak. A hagyományok, a szellemi és tárgyi örökség e múltból ered. 1856-ban Farkas János 1848-as honvédszázados vezetésével megindul a török hódoltság alatt kihalt terület újratelepítése. Az első telepesek: jászok, svábok, tótok, csehek, morvák és sziléziaiak. Kerekegyháza lakossága jelenleg 6579 fő. Szabályos településszerkezete, a széles utcák, a tágas terek, a nagy zöldfelületek sajátos hangulatot biztosítanak.
Mai lakóinak a mezőgazdaság (takarmánytermesztésen alapuló állattenyésztés, baromfi, vízi szárnyas, tojótyúk tartása és feldolgozása), helyi ipari cégek, s a vendégfogadás nyújt megélhetést. A Kerekegyháza-Kunpuszta védett területen ősgyep, szikes puszta, ősborókás jellemzi az eredeti szépségében megőrzött szép és tiszta természeti környezetet. A kedvező természeti adottságokra épülő idegenforgalom meghatározó a város életében, jelentős szálláshely-kapacitással rendelkezik.
Balatoni Farkas János Helytörténeti Gyűjtemény, Halász tanya (népi ház), Kondor-tó partján, Kerek Esztendő Mesepark, Kerekerdő Kalandpark és tanösvény, Kerekegyháza-Kunpuszta KNP védett területe, Kondor-tó, madárvárta, Kunpusztai református templom (1901), Magyar Értékek Háza, Református templom (1911), Rendek Élőtanya (tanyamúzeum, biogazdaság), Római katolikus templom (1913), S. Nagy-tanya (népi ház), Szél Hangjai Tanösvény