2020. augusztus 06. csütörtök, Berta

Akadémia a magyar vidékért

A mezőtúri Gál Ferenc Főiskola adott otthont 2012. október 16. és 18. között a Vidék Akadémia a vidék jövőjéért – stratégiai irányok a 2014-2020 közötti időszakra című rendezvénynek. A három napos találkozón széles körű egyeztetés indult a vidék helyzetéről és kilátásairól.

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) által szervezett rendezvény a vidék- és területfejlesztők, a helyi stratégiai tervezők és az önkormányzati szakemberek három napos találkozója volt, ahol a Kecskeméti kistérség munkatársai is részt vettek.

A találkozó sikerét mutatja a számos előadó, neves szakember megjelenése és az élénk eszmecseréknek teret biztosító szakmai kerekasztal beszélgetések, illetve a három nap alatt megjelent látogatók száma is. A rendezvény fő témája a „Tervezés, módszertan, hálózatépítés a magyar vidéken" volt és átfogóan a vidékfejlesztés, a helyi gazdaságfejlesztés, a szociális-társadalmi kohézió, a fenntarthatóság és a közösségfejlesztés aktuális kérdéseire fókuszált.

A Vidék Akadémia résztvevőit Herczeg Zsolt, Mezőtúr város polgármestere köszöntötte, majd a rendezvényt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg. A helyszínnel kapcsolatban így fogalmazott a szaktárca vezető: „beszédes hely a Vidék Akadémia első rendezvényének otthont adó nagyhírű mezőtúri mezőgazdasági főiskola épülete. Nem a konferenciaközpontok kényelmével hívja az embert, hanem ugyanarra a küzdelemre szólítja, amit a vidéken élő családok, a gazdák nap nap után vívnak. Szerte az országban vannak ilyen épületek, tangazdaságok, amelyek arra várnak, hogy újra megteljenek élettel, oktatókkal, diákokkal, gyakorlati és elméleti tudással."

Búsi Lajos vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár nyitó előadásában a 2014-20-as tervezési időszakra készülő Vidékfejlesztési Terv stratégiai irányairól számolt be. Visszatekintve az elmúlt évekre így fogalmazott: „az elmúlt néhány évben a kultúrára legtöbbet a Vidékfejlesztési Minisztérium költött az ötezer főnél kisebb településeken. Magasan a legtöbbet." A helyettes államtitkár hozzátette: nemcsak a LEADER programokon keresztül, hanem az úgynevezett IKSZT-k kialakításában is sokat költöttek kultúrára. A céljuk – mint mondta – ezeknek a sikeres programoknak a folytatása a jövőben. Csatári Bálint, az MNVH elnöke a hálózatok vidékfejlesztésben betöltött szerepének fontosságát mutatta be előadásában, valamint kérdéseket tett fel annak érdekében, hogy meghatározza a legfőbb tervezési irányokat.

G. Fekete Éva, az MNVH Tanácsának tagja, tanszékvezető egyetemi docens a vidékfejlesztés innovatív módszereinek bemutatása során érdekes adatokat és összefüggéseket tárt fel a társadalmi jólét és a közösségek szerepe között.

Gelencsér Géza, a Magyar Vidék Szövetég elnöke a helyi fejlesztések módszertanában megjelenő új uniós irányt, az úgynevezett „közösségek által irányított helyi fejlesztések"-et (CLLD- community lead local development) mutatta be, és rávilágított az elmúlt tervezési időszakban előfordult legmarkánsabb hibákra is.

A nyitó plenáris előadások után pódiumbeszélgetésekkel folytatódott a Vidék Akadémia első napja.

Szociális problémákról, a társadalmi kohézióról és a közfoglalkoztatásról beszélgetett Dombovári Edina, Nagybárkány polgármestere, Szekeres Pál sportért felelős helyettes államtitkár, Sipos Gyula és Suszter Zsolt, a Belügyminisztérium szakmai főtanácsadói valamint Kiss-Rigó László megyéspüspök.

Több olyan településvezető is részt vett a beszélgetéseken, akik a nehéz társadalmi kihívásokra – munkanélküliség, elvándorlás – olyan innovatív megoldásokat vezettek be, amelyek hosszú távon is biztosítják a helyi lakosok helyi megélhetését, életminőségük javulását. Nagybárkány polgármestere kijelentette: „együtt élni a roma lakosokkal igenis lehet! Az elmúlt egy évben ezt bebizonyítottuk." A településvezető elmondta, hogy hetente két órát szemléletformálással tölt, hogy megértesse a lakossággal, a Start Munkaprogramot sikerrel kell elvégezni, hiszen a saját lehetőségeiket vágnák el, ha nem így tennének.

„2010-ben indítottuk útjára azt a programot, amely közvetlenül 25 ember, 25 család jövőjét, közvetve pedig az egész falu életét megváltoztatta: 28 millió forintot nyertünk arra, hogy megtanuljuk és meghonosítsuk Hernádszentandráson a biogazdálkodást. Általa visszatértünk ahhoz az életformához, amely a térség egészének boldogulását jelentette évszázadokon keresztül." – írja beharangozójában Üveges Gábor. Hernádszentandrás polgármestere, aki a helyi, kis területen megvalósuló, ugyanakkor kiemelkedően magas minőségű biozöldség- és gyümölcstermesztést, és az ehhez kapcsolódó feldolgozást mutatta be előadásában.

A rendezvényt Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár előadása zárta. A szimpóziumon tartott záróbeszédében a civil szervezeteknek a vidékfejlesztésben betöltött fontos szerepét emelte ki. A helyettes államtitkár beszédében hangsúlyozta: a magyar civil szektor jelenleg is nélkülözhetetlen szerepet tölt be a közszolgáltatások ellátásában, a különböző lakossági csoportok, esélyegyenlőségének és az életminőség elemeinek biztosításában, valamint a közéleti értékek fejlesztésében. A civil szervezetek elsősorban vidéken, és a kisebb településeken rengeteg közszolgálati feladatot vállalnak magukra, ezért vidékpolitikai érdek a civil szervezetek működésének segítése és a vidékfejlesztési feladatokba való bevonása. A helyi közösségekben működő civil szervezetek a vidéki térségek fontos központjai lehetnek, amelyek a közvetlen és tágabb környezetük lakosságát is képesek aktivizálni. Így a civil szervezetek egyben a Nemzeti Vidékstratégia egyik fő célcsoportját is alkotják.

Forrás: www.mnvh.eu

Programjaink

Partnereink

FELIRATKOZÁS A HÍRLEVÉLRE

Íratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön híreinkről...

CSATLAKOZZ HOZZÁNK!