2017. október 18. szerda, Lukács

Szentkirály

Szentkirály a Kiskunsági Homokhátság szélén, Kecskeméttől mintegy 20 km-re keletre található. Az ősi településnév a magyar állam megalapítójára, Szent István királyra utal. Az ókor óta lakott helyet először Nagy Lajos király egyik adományozó oklevele említi, melyben kun nemesek letelepedésére ad engedélyt. A község a török időktől kezdve sok pusztításon esett át, de lakói mindig visszatértek. 1952-ben Lászlófalva néven vált közigazgatásilag önállóvá, majd az itt élők kezdeményezésére 1987-ben visszanyerte ősi nevét.

Szentkirály területén az alapvetően homok jellegű talaj található pusztai növénytársulások kal és főleg az utóbbi időben telepített akácerdőkkel. Egyes szikes-vályogos foltokon csapadékosabb években pangóvizes tavak alakulnak ki. A község gazdasági életét a mezőgazdaság és az élelmiszeripar határozza meg. A földterület nagyrésze szántó, melyet gabonafélékkel és öntözéses zöldségkultúrákkal hasznosítanak. A térségben kitűnő íze folytán méltán ismert és elismert a „szentkirályi dinnye”. Jelentős a mintegy 300 ha-on folytatott szőlőtermesztés is. Itt palackozzák továbbá „A világ legjobb ásványvize” díjat nyert Szentkirályi Ásványvizet.

A falu fő vonzerejét a megőrzött pusztai, tanyasi életmód, a paraszti kultúra adja. Állandó és népszerű rendezvény augusztus 20-án a Szentkirály Napja, szeptember végén pedig a Szüreti Felvonulás és Mulatság. Tájjellegű gasztronómiai élvezetekkel várja vendégeit a Hétvezér fogadó, vetett ággyal pedig a Tóth Tanya.

Önkormányzat

Polgármester: Szabó Gellért

Alpolgármester: Kutasi FerencJegyző: Dr. Lipka Klaudia

Elérhetőségek:
6031 Szentkirály, Kossuth L. u. 13.
tel.: 76/597-011
fax: 76/597-010
e-mail: polghiv@szentkiraly.hu

 

Programajánló

 

Szentkirály a Duna-Tisza közén, Kecskeméttõl 20 km-re, keletre található. A falu több ezer éves gyökerekkel rendelkezik: régészeti leletek maradtak ránk a rézkortól, írásos emlékek 1354-tõl, s az Árpád-kori templom romjai még a XIX. században is álltak. 
A török idõkben már jelentõs településnek számított, errõl tanúskodnak a szultáni khász birtok összeíró levelei. A késõbbi felszabadító hadjáratok során azonban teljesen feldúlták és elnéptelenedett. Ez idõ tájt, a XVIII. században vált Kecskemét város pusztájává, melyet az késõbb bérlõk, a városi polgárság tulajdonába adott ki. Így alakult ki Szentkirályon a nagy kiterjedésû tanyahálózat, mely még ma is jelentõs a település életében.

 
A kecskeméti bérlõk közül egyre többen települtek ki a pusztára, ahol kis és középbirtokosként fõként állattenyésztéssel és szõlõtermesztéssel foglakoztak. A lakosság növekedése megkövetelte a helyben oktatást, mely az 1850-es években indult meg. A település fejlõdését jól mutatja, hogy 1901-ben a katolikus, majd 1902-ben a református hívek is templomot építettek. Ebben az idõben a puszta lakossága mintegy kétszerese volt a mainak.

 
Szentkirály-puszta 1952. január 1-én vált közigazgatásilag is önállóvá Lászlófalva néven. A község eredeti, õsi nevét 1987. augusztus 20-án tudta visszaszerezni a helyi vezetés és a lakosság kezdeményezésére.  

 
A település lakossága az elmúlt 10 évben 2000 fõ körüli létszámon stabilizálódott. Ezen belül a 20 év alattiak 25 %-os aránya kedvezõnek mondható. A tanyák máig fontos szerepét a településszerkezetben jól jellemzi a külterületi népesség 42 %-os aránya, noha a népesség fogyása jórészt a tanyasi lakosság elvándorlásának következménye.


 
A község életében napjainkban is meghatározó a mezõgazdaság, mely szempontjából meghatározó az alapvetõen homok jellegû talaj és a kevés csapadék. A termelõszövetkezet felbomlása után kialakult kisgazdaságokban a gabonafélék mellett elsõsorban a szántóföldi, öntözéses zöldségtermesztés: paradicsom, sütõtök, burgonya és dinnye termesztése jellemzõ. Közülük kiváló ízének és termelési volumenének köszönhetõen a térségben méltán ismert és elismert a “szentkirályi dinnye”. Jelentõsnek mondható a mintegy 300 ha-on folytatott szólótermesztés és egyre nõ a növényházakban termesztett zöldség és dísznövény mennyisége is. Az állattenyésztésben a juhászat, illetve a tejelõ tehenészet a legfontosabb.

 
Az ipart egy-két kis és középvállalkozás képviseli a településen például a méz palackozás, gépjármû javítás, gabona raktározás területén. Éredekesség: itt palackozzák a híres Szentkirályi Ásványvizet. 

 
A faluba látogatók számára a fõ vonzerõ a megõrzött pusztai, tanyasi életmód, a paraszti kultúra. Állandó és népszerû rendezvény az augusztus 20-át követõ vasárnap megrendezett falunap: Szentkirály Napja, mely során gazdag szórakoztató és kulturális programcsokorból választhatnak a helybeliek és az ide látogató vendégek.


 
Szállás és étkezési lehetõségek:

 
Tóth Tanya:
6031 Szentkirály, Alsó 236.
Tel.: 06-20-961-3179.
A falusi turizmus igényei szerint kialakított 14 férõhelyes szállás, reggelivel.

 
Fogadó a Hétvezérhez:
6031 Szentkirály,
Ifjúság u. 2.
Tel.: 76/445-028.
Étterem, presszó. Igény szerint lovas program: bemutató, kocsikázás, ismerkedés a tanyasi életmóddal, háziállatokkal.

 
 

 
Rendezvények, érdekességek, látnivalók:

 
Szentkirály Napja: Minden évben augusztus 20. utáni vasárnapon falunap keretében ünnepel a község, évente más - más aktualitást állítva elõtérbe. A nap eseményei: Szent István napi búcsú, kulturális bemutatócsoportok mûsora, kirakodóvásár, utcabál, illetve helytörténeti- és terménykiállítás.

 
Szüreti Felvonulás és Mulatság: Szeptember utolsó szombatján a község bel- és külterületén lezajló fogatos, táncbemutatókkal fûszerezett felvonulás este hagyományos, csõszpárok által „felügyelt” szüreti bállal zárul.

 
Motocross pálya: A falu határában lévõ versenypályán már több alkalommal megrendezésre került a Duna Kupa nemzetközi motocross futam. A terület kempingezésre is alkalmas.

 
Szentkirályi Ifjúsági Tánccsoport: A község fiataljaiból az évtizedes hagyományok alapján szervezõdõ amatõr bemutató társulat a népi-, klasszikus-, modern- és showtánc kategóriákban tevékenykedik a település és a térség rendezvényeinek állandó szereplõjeként. A település „kulturális nagykövetei”-ként már számos országos rendezvényen is képviselték Szentkirályt.

 
Mûemlékek, szobrok, emlékmûvek, emlékjelek:

 
Református pusztatemplom (1902): A település õsi, Árpád kori templomának romjain épült. Szentély részén felismerhetõk a régi templom falmaradványai. A közelében folytatott ásatások során egy középkori falu maradványait tárták fel.

 
Katolikus templom (1901): A templom egyedülálló színes ablakaival, az itt õrzött Szent István ereklyével, valamint az egyházmegye harmadik legnagyobb orgonájával különleges értéket képvisel. Elõzetes bejelentkezés alapján orgona-bemutatóra van lehetõség.

 
További emlékjelek: Szent István-szobor és park (1989), Millenniumi Emlékmû és park (2001), Hõsi emlékmû - Feszület (1926), Hõsi Emlékmû (1990, 1996), I. világháborús emléktábla: a Felsõszékdûlõi iskola falán, I. világháborús emléktábla: a Felsõszentkirályi iskola falán, Feszület - Bodri kereszt: a Kécskei út mentén, Feszület: az Ugi út mentén, Feszület: a Kécskei út Kossuth majori elágazásánál, Feszület: a Szolnoki úti iskolánál (1900), Feszület: a Feketehalmon (1992)

 
Természeti értékek: 

 
Vadállomány: A szentkirályi Szent Hubertus Vadásztársaság ( 6031, Szentkirály, Zrínyi u. Tel.: 76/445-241 ) a terület apróvad és õzbak állományra alapozva minden évben fogad külföldi vadászvendégeket.

 
 
Növényvilág: A község területére elsõsorban a pusztai, sziki növénytársulások a jellemzõek, de találhatók az állandó és az idõszaki vízállásos területeken nedvességkedvelõ, mocsári fajok is. Nyomokban fellelhetõ még az egykori tölgyerdõ növényzete.

 
Védett, ritka, vagy a területre jellemzõ növények: kosborfélék, ernyõs sárma, szibériai nõszirom, vetési boglárka, gyékény, pozsgás zsázsa, kunkorgó árvalányhaj, királydinnye, orvosi székfû, sziki cickafark, tamariska, kökény, vadrózsa, galagonya, vadkörte, vadalma, keskenylevelû ezüstfa, fehér- és koronaakác, fehér fûz, szürke- és jegenyenyár.

 
 
Állatvilág: Az állatvilágra jellemzõ fajok összetételében nyomon követhetõ a csapadékszegény évek és a nagyüzemi termelés megszûnésének hatása. A rejtõzködõ életmódú fajok (újra) megjelenése az egyre több elhagyott tanyának köszönhetõ elsõsorban. 

 
Védett, ritka, vagy a területre jellemzõ állatok: parti-, molnár- és füstifecske, barázdabillegetõ, csaláncsúcs, hantmadár, bíbic, gólya, búbos banka, szalakóta, gyurgyalag, lappantyú, zöld küllõ, fekete harkály, nyaktekercs, fürj, fogoly, fácán, örvös galamb, szajkó, holló, tövisszúró gébics, vörös- és kékvércse, ölyvek, kuvik, erdei fülesbagoly, zöld varangy, barna ásóbéka, tarajos gõte, vízisikló, mocsári teknõs, korai denevér, mezei nyúl, ürge, nyest, nyuszt, róka.

 
 
Jegyzett fák:

 
kocsányos tölgy: A legendás szentkirályi tölgyerdõbõl hírmondónak megmaradt magányos, 130 éves fa az Olasz dûlõben.
vadkörtefa: a Kécskei út Ugi elágazásánál köszönti a faluba érkezot
szürke nyár: a Szentkirályi Nagy Nyárfa, a Jász úti iskolával szemben, egyedül ez élte túl az 1934-es nagy vihart

 
Védelmet érdemlõ területek:

 
Feketehalom:  A legenda szerint Mátyás Fekete seregének maradványait a közelben gyõzték le, s az õ holttesteik nyugszanak itt. Más forrás a pestisjárvány áldozatait említi. Az elõzetes kutatások szerint a honfoglalás elõtti temetkezési hely.

 
Kenyérváró domb: A hagyomány szerint a pusztai pásztoroknak, földmûveseknek idehordták asszonyaik az elemózsiát. Az 1354-ben kiállított határjárási oklevélben már szerepel.

 
szikesek: hajdani szikes tavak maradványai a Szék dûlõben

 
rekettyés: a Templom dûlõ melletti állandó vízállásos terület

 

Igény szerint szervezhetõ programok:

helytörténeti beszámoló a Szentkirály Ifjúsági Tánccsoport bemutatójával
dinnyekóstoló (júniustól szeptemberig)
mézüzem, szárazvirág kötészet megtekintése vásárlási lehetõséggel

 

Kapcsolódó galéria

Programjaink

Partnereink

FELIRATKOZÁS A HÍRLEVÉLRE

Íratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön híreinkről...

CSATLAKOZZ HOZZÁNK!