„Fülöpháza, a szél formálta mozgó homokbuckák hazája”
A község Kecskeméttől nyugatra, az 52-es út közelében fekszik, lélekszáma 948 fő. A település lakossága a tatárok elől menekülő nomád kunoktól származik, akiket Fülöp püspök térített át a keresztény hitre, ezért emlékére a vidéket Fülöpszállásként kezdték nevezni a korábbi Buzogányszállás helyett. A tatárjárás, majd a török hódítás teljesen elpusztította a lakó közösséget, majd 1745-ben a lakatlan legelőként használt területet Fülöpszállás megváltotta. Az óriási területtel rendelkező Fülöpszállás lakott része volt Fülöpháza puszta, melynek fejlődése elmaradt az anyaközségétől. 1945-ben nyilvánították községgé Fülöpháza pusztát.
Történelmi emlékként őrzi a település az egyik tanya mellett található templomromot, valamint további nevezetessége a településnek a szikes, gyógyhatású Szappanszék, amely a vizét a Kondor tóból kapta, azonban az időjárás igencsak befolyásolja állapotát.
Fülöpházán megváltozott a gazdálkodás és a szántóföldi növénytermesztés és állattartás mellett a homokon elkezdődött a szőlőtermesztés is. A községben a lakosság túlnyomó többsége ma is mezőgazdaságból és állattenyésztésből igyekszik megélni. Helyben a munkalehetőség csekély, így Kecskemét viszonylagos közelsége oldja meg a foglalkoztatások zömét, többen dolgoznak a szomszédos Kerekegyházán is.
A kisközségben aktív civil élet zajlik, sport és lovas egyesület fogja össze a sportolni vágyókat, továbbá kulturális egyesület is működik a településen, a Magyarországi Tanyákon Élők Egyesülete célja a vidéken élők és mezőgazdasággal foglalkozók életkörülményeinek javítása. Továbbra is meghatározó az itt élők életében a tanyasi termékek termelése és bemutatása a falusi és egyéb rendezvények keretében. A település életében hangsúlyosan szerepel a tanyai vendégfogadás, mely elsősorban a természeti látnivalókra alapul, a település határában fekvő, a Kiskunsági Nemzeti Park részét képező, védett Fülöpházi buckavidékre és a nádas Kondor tóra, amelynek gazdag madárvilága vonzza a turistákat. A csendes természeti környezetben több tanyai vendégház, lovastanya fogadja a kikapcsolódni vágyó turistákat.
Látnivalók:
Báránypirosító tanösvény (Bucka-vidék, Kondor-tó), Naprózsa Természetvédelmi Oktatóközpont, Erdei Iskola, Lovasudvar, gasztronómia - Somodi Tanya Kemence, park Lovas fogatok versenye augusztusban
Helyi kézművesek, iparosok:
Molnár Imre - méz, Pál Gáborné házi sajt készítő, Czingel Mihály házi jellegű hústermék előállító, Fodor Géza vesszőkosár fonó, Fülöpházi Kis piac Tanyasi Termék Ház, Tanyasi Tészta, Baromfi bemutatóterem és bolt